Június 6-án egy számomra különösen érdekes és reményt adó kezdeményezéssel ismerkedhettem meg Bükkszenterzsébeten: bemutatták a szeptemberben induló Kolumbusz Kristóf Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskolát.
Az iskola több szempontból is rendhagyó. Kis létszámú, 15 fős osztályokat terveznek, kiemelt szerepet kap az angol nyelv, a művészeti és kézműves oktatás, de ami engem talán a leginkább megérintett, az a természettel való közvetlen kapcsolat és a gyakorlati tudás fontossága.
Az iskola saját kis farmján a gyerekek állatokat is gondoznak majd. A tervek szerint tyúkoktól kezdve más háziállatokkal is találkozhatnak, és naponta időt töltenek majd mellettük. A technikaóra sem csupán tankönyvből tanult ismereteket jelent: hímeznek, varrnak, fúrnak-faragnak, és mesteremberek, művészek segítségével szerezhetnek valódi tapasztalatokat.
Én ezt egy kicsit egyszerűbben fogalmaztam meg: a NAT mellett itt helyet kaphat a JPÉ, vagyis a Józan Paraszti Ész is.
És talán éppen erre lenne egyre nagyobb szükségünk.
Régóta hiszek abban, hogy a gyerekek környezeti nevelése akkor válik igazán élővé, amikor nemcsak beszélünk nekik a természetről, hanem lehetőséget adunk arra, hogy kapcsolatba is kerüljenek vele. Más dolog megtanulni egy könyvből, miért fontos egy állat, egy növény, a víz vagy a termőföld – és egészen más saját kézzel megetetni egy tyúkot, gondozni egy állatot, elültetni valamit, majd megtapasztalni, hogy annak következménye van, amit teszünk.
A Maxi Rádióban korábban éppen erről a szemléletről beszélgettünk. Arról, hogy szerintem az oktatást és a környezetvédelmet sokkal szorosabban kellene összekapcsolni, méghozzá gyakorlati formában. Jó lenne, ha az iskolák közelében lennének olyan gazdaságok, ahol a gyerekek nemcsak hallanak a méhekről, a gyümölcstermesztésről, az állattartásról vagy akár a sajtkészítésről, hanem mindezt a valóságban is megtapasztalhatják.
A Bari Tanyán a gyerekekkel végzett munkám során újra és újra azt látom, hogy erre nagyon fogékonyak. Ha megértik, miért fontos például a vízzel takarékoskodni, kevesebb műanyagot használni vagy felelősen bánni az állatokkal, ezt a tudást gyakran még haza is viszik magukkal a családjukba.
Ezért volt különösen jó érzés Bükkszenterzsébeten egy olyan iskola terveivel találkozni, ahol mindez nem különleges alkalom vagy egyszeri program lesz, hanem a mindennapi tanulás természetes része.
Mert a természet nemcsak körülvesz bennünket. Tanít is – ha hagyjuk.
Kapcsolódó beszélgetés a Maxi Rádióban
A Maxi Rádió műsorában részletesebben is beszélgettünk a környezeti nevelésről, az egyéni felelősségről, a víz megtartásának fontosságáról, a Bari Tanyán végzett munkáról, valamint arról, miért tartom kulcsfontosságúnak az oktatás és a természetvédelem gyakorlati összekapcsolását.
Mi lesz velünk, ha már nincs idő változtatni?
